Velemér kialakulása

Velemér neve nem szerepel az őrségi falvak között. A legrégebbi történeti feljegyzések viszont arról tanuskodnak, hogy e vidéket több apró falu tarkította. Kimerítő név szerint felsorolás először a 13. századtól 1365-66-os évektől származik. A helység neve "fehér fényt" vagy "napsütést" jelent, és kapcsolatba hozható Valamár herceg nevével, aki az 5. század derekán Pannóniában telepedett meg a keleti gótok egyik vezéreként. A Velemér név így tulajdonképpen egy nemesi családnév. 1365-ben a felső-lendvai várat és az Omode család birtokát Széchy Miklós dalmát-horvát bán és Széchy Domonkos püspök adományul kapja a királytól. Az 1366-i birtoklás alkalmával sorolják fel a vár tartozékait részletesen. Ezek között szerepel a veleméri kerület, illeteve a veleméri völgy, amihez akkor 10 falu tartozott. Ma ebből 5 Szlovénia területén van. Az eredeti helységnév "Szent Trinitas" vagyis Szentháromság falva. Későbbiekben a Velemér név maradt fenn. Ez a tény azt bizonyítja, hogy vidéken a környező helységek között rangos szerepe volt. A veleméri kerület a XVI. században felbomlott. A terület egy része, köztük ez a falu is a Németújvári Batthyány család tulajdonába került. Az ősi lakosok a templomtól nyugatra a Dania hegyen és az attól délre fekvő mocsaras, nádastól és tölgyestől védett Tapolca és Kurtusa dombon laktak. Az erdők kivágása és a török pusztítás után a lakosság lehúzódott a Lóka patak mellé. A Topolán talált török kardmarkolatok bizonyítják a törökök ittlétét. A néphagyomány szerint a basa patak hídja alatt egy Soós nevű embert lenyakaztatott, mivel nem akart adózni a töröknek. A nép a templomba menekült, de onnan egy magyarul tudó török kicsalogatta őket, és majdnem mindenki elpusztult a kardjaiktól. Az ásatások nem igazolták azt a feltevést, hogy a halottakat a templom alá temették volna. 1686-tól áll rendelkezésre népszámlálási adat, mely szerint 66 lakossal a Velemér a környék legnépesebb települése volt. 1910-ig a lélekszám folyamatosan nő. Akkor 446 volt, 1910 után pedig csökken. 1960-ban 282, 1970-ben 226, 1990-ben 114, 2005-ben 85 fő a lakosság száma. A jelenlegi közigazgatási területi beosztás alapján e községet is az Őrség területi egységébe sorolják. Jóllehet régebben nem tartozott oda, ezért a nevét az őrségi falvak egyik régi megnevezésében sem olvashatjuk. 1696-ban a jegyzőkönyv azt rögzítette, hogy Velemér az őrségi körzettel határos. A Tótsághoz tartozik, anyanyelve ekkor is magyar volt. A XVII. század második felétől volt először iskolája. 1830-tól az Őrséget Kogutowitz Károly földrajzi elgondolás alapján kiterjesztette. Így került Velemér is az Őrség egyik községeként az Őrséghez, a Tótságtól mai nevén Vendvidéktől. Az Őrség megnevezés onnan származik, hogy a hátárszélen élők őrszolgálatot teljesítettek.

Részlet Rákosy Imréné Velemérről íródott falukrónikájából

Könyvek Velemérről

Nem véletlen, hogy többes számban beszélek, mivel legjobb tudomásom szerint már két könyv is beszerezhető, ami Velemérről szól.
Az egyik a nemrég megjelent Dr Horváth Sándor által írt könyv, ami megvásárolható a Veleméri Teleházban, vagy a Szabó családnál(Templomkulcs helye, bolt mellett) is lehet érdeklődni.
Itt egy kis ajánló a könyv olvasására: No ez még folyamatban van, fel kell vennem a kapcsolatot a szerzővel... Csak ne lennék ennyire elfoglalt....

A másik könyv a Veleméri Cserépmadárszállás házigazdája, Varga Géza munkásságát takarja. A Könyv címe: Mítoszok őre Velemér. A Könyv elérhető http://ikint.uw.hu/ honlapon, Varga Géza könyvei menüpont alatt, de a szerző is biztosan segít.
Íme egy kis ajánló:
"Őrségismertető a gyönyörű pannon tájat bebarangoló, történeti és művészeti érdekességeket kereső vendégeknek. Velemér az a csepp, amelyben megcsillan a valaha volt tenger, s felidézhető középkori városaink világa. A kötet tudományos szenzációja az Őrség népi jelrendszerének értelmezése a székely rovásjelek segítségével. Az ősvallási eredetű szimbólumok az Őrséget (s a jelképek által ma is élő Magyar Királyságot) a rendezett világ közepével azonosítják. Ahol a Teremtő jelenléte miatt egyedül érdemes élni. Az őrállók hun származását valószínűsíti."